Sok a tévhit a régészet körül

MEGJELENT: 2017. november 13. | SZERZŐ: László T. András

Ismeretterjesztő kötetet mutattak be Erdélyi régészet címmel a napokban. T. Szabó Csaba régész, a könyv szerzője elmondta, munkájának fő célja párbeszédet nyitni a régészettudomány és a nagyközönség között.

Kép forrása

Egy régészeti leletnek legtöbbször nincs etnikai hordozóeleme, de van története és kulturális üzenete. A feladatunk megragadni ezt a történetet, hogy a társadalom saját örökségeként tekinthessünk a földből előkerült tárgyakra – hangsúlyozta a szerző, aki szerint sok tévhit – a régészek az autópálya-építések és beruházások lassítói, kincsekre vadásznak és dinoszauruszokat ásnak ki – alakult ki a régészet körül, amelyeket a könyv megpróbál eloszlatni.
Romániában mintegy tizenhat és félezer régészeti lelőhely ismert, ebből több mint hétezer Erdélyben található. Ugyanakkor ez csupán töredéke lehet a még felfedezésre váró lelőhelyeknek – mondta T. Szabó Csaba. Összehasonlításként említette, hogy Magyarországon több mint ötvenezer, míg Svédországban több mint félmillió lelőhely ismert.
Az Exit Kiadó által gondozott kötet, amely 1993 óta az első ismeretterjesztő munka az erdélyi régészetről magyar nyelven, négy fő részre tagolódik. Külön foglalkozik a világon egyedülállóan jó állapotban fennmaradt verespataki római kori aranybányával, Gyulafehérvár régészeti örökségével, a régészeti feketekereskedelemmel, valamint bemutat több jelenleg futó, Erdély kulturális örökségének megőrzése szempontjából fontos régészeti projektet.
T. Szabó Csaba kitért arra is, hogy a kötettel szeretné bevezetni a magyar gondolkodásba az angol nyelvterületen negyven éve ismert közönségrégészet (public archeology) fogalmát. A tudományág feladata a régészet és a nagyközönség közötti párbeszéd megteremtése, feladatai a régészeti pedagógiától a látványrégészeten át a közösségi régészetig, vagyis a laikusoknak, önkénteseknek a régészeti munkába bevonásáig terjednek. Ugyancsak fontos feladat kialakítani az együttműködés kereteit a fémdetektoros amatőr régészekkel, ezzel is csökkentve az illegálisan kiásott és a feketepiacon értékesített leletek számát. „A régész ma már nem ülhet elefántcsonttoronyban” – fogalmazott a szerző. 
T. Szabó Csaba kolozsvári ókortörténész és régész, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső köztestületi tagja. Főbb kutatási területe a Mithrász-kultusz, Dacia római provincia vallástörténete és az erdélyi régészet története.



Megosztás

Egypercesek

Gyorsan betalálnak a Lassú lövedékek

Gyorsan betalálnak a Lassú lövedékek

Ki érthetne jobban a sci-fikhez, mint az, aki az Európai Űrkutatási és Technológiai Központban is dolgozott

A földkerülő Fa

Először olvashatók részletek a 2016-17-es Vendée Globe során írt hajónaplóból

Budavári séták

Történelmi kulisszatitkok, nagy idők, híres emberek, csodás épületek

Író, aki feljelent

Úgy tűnik, Hegedüs Géza a korszak népszerű írója elhivatottságból lett a kádári állambiztonság ügynöke

Ozzy, a nagy varázsló doki

„Tanácsok a rock legnagyobb túlélőjétől”

Feliratkozás a hírlevélre

Email