Sok a tévhit a régészet körül

MEGJELENT: 2017. november 13. | SZERZŐ: László T. András

Ismeretterjesztő kötetet mutattak be Erdélyi régészet címmel a napokban. T. Szabó Csaba régész, a könyv szerzője elmondta, munkájának fő célja párbeszédet nyitni a régészettudomány és a nagyközönség között.

Kép forrása

Egy régészeti leletnek legtöbbször nincs etnikai hordozóeleme, de van története és kulturális üzenete. A feladatunk megragadni ezt a történetet, hogy a társadalom saját örökségeként tekinthessünk a földből előkerült tárgyakra – hangsúlyozta a szerző, aki szerint sok tévhit – a régészek az autópálya-építések és beruházások lassítói, kincsekre vadásznak és dinoszauruszokat ásnak ki – alakult ki a régészet körül, amelyeket a könyv megpróbál eloszlatni.
Romániában mintegy tizenhat és félezer régészeti lelőhely ismert, ebből több mint hétezer Erdélyben található. Ugyanakkor ez csupán töredéke lehet a még felfedezésre váró lelőhelyeknek – mondta T. Szabó Csaba. Összehasonlításként említette, hogy Magyarországon több mint ötvenezer, míg Svédországban több mint félmillió lelőhely ismert.
Az Exit Kiadó által gondozott kötet, amely 1993 óta az első ismeretterjesztő munka az erdélyi régészetről magyar nyelven, négy fő részre tagolódik. Külön foglalkozik a világon egyedülállóan jó állapotban fennmaradt verespataki római kori aranybányával, Gyulafehérvár régészeti örökségével, a régészeti feketekereskedelemmel, valamint bemutat több jelenleg futó, Erdély kulturális örökségének megőrzése szempontjából fontos régészeti projektet.
T. Szabó Csaba kitért arra is, hogy a kötettel szeretné bevezetni a magyar gondolkodásba az angol nyelvterületen negyven éve ismert közönségrégészet (public archeology) fogalmát. A tudományág feladata a régészet és a nagyközönség közötti párbeszéd megteremtése, feladatai a régészeti pedagógiától a látványrégészeten át a közösségi régészetig, vagyis a laikusoknak, önkénteseknek a régészeti munkába bevonásáig terjednek. Ugyancsak fontos feladat kialakítani az együttműködés kereteit a fémdetektoros amatőr régészekkel, ezzel is csökkentve az illegálisan kiásott és a feketepiacon értékesített leletek számát. „A régész ma már nem ülhet elefántcsonttoronyban” – fogalmazott a szerző. 
T. Szabó Csaba kolozsvári ókortörténész és régész, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) külső köztestületi tagja. Főbb kutatási területe a Mithrász-kultusz, Dacia római provincia vallástörténete és az erdélyi régészet története.



Megosztás

Egypercesek

Borzongató mesemonszun Indiából

Borzongató mesemonszun Indiából

A szerző ezúttal a szubkontinens lakóinak különleges élettörténeteire koncentrál

Március 21-én a szerelem lesz a téma

Huszonegy mű más-más szemszögből mutatja be a szerelem témáját, egy-egy extrém helyszínen

Oliver és Vlagyimir beszélgetnek

A nagypolitika egy olyan mélyvíz, melybe nem úszógumival, hanem tengeralattjáróval kell bemártózni

Egy könyvtáros csak könyvet lophat

Egy könyvtári dolgozó két éven keresztül könyveket és folyóiratokat lopott, majd eladta azokat

Magyarnak lenni büszkeség

Hangoskönyv a magyar történelemről

Feliratkozás a hírlevélre

Email